2018. május 31., csütörtök

Operatőr

Operatőr

Színes élmény a pillanat,
ismeretlen, ősi varázslat,
Megtart, leláncol örökre,
felosztana szűk körökre.

Hiába való lett az átok,
most már teszek rátok.
Nem kell szép szavatok,
friss győzelmet aratok.

Újra enyém a vászon,
ez az én világszámom.
Minden bánattal, teherrel,
Örömmel, és a könnyekkel.

Megmutatom ha érdekel,
milyen ha senki sem terel,
Még ha kétség is gyötör,
Te leszel az Operatőr.

2018. május 30., szerda

Rendező

Rendező

Váratlan véres álmok,
mindenhol halált látok.
Máglyák vetette árnyék,
a tisztaság csak szándék.

Akaratlan gyilkos élet,
elhoztad nekem a véget .
Nem kötelez semmi már,
utam vége másra vár.

Mécses pislákol síromon,
idővel ezt is megszokom.
Ennyit ért a küzdelem,
nekem is lett sírkövem.

Hat lábnyi föld felettem,
szeretetem ide temettem.
Elfogyott a végtelen Erő,
nem kell többé rendező.

2018. május 29., kedd

Mellékszerep

Mellékszerep


Elillant egy látomás,
képzelgés volt semmi más.
Mégis űr maradt bennem,
merre kéne mennem?

Céltalan lett a világ,
illattalan, szürke virág.
Fakó vászonra festem,
mit érezni vél a testem.

Gyengén pislákol a lélek,
illúziók nélkül bizony félek.
Szükséges az édes álom,
hol magam épnek látom.

Függöny fel! Forogjon a kamera!
Pár csapó,s kész leszel tavaszra!
Életem filmje nem várt vélemény
mellékszerepet osztok rád Remény.


2018. május 28., hétfő

Főszerep

Főszerep


Sűrű, setét gondolatok,
mint gyors vonatok,
Száguldanak előttem,
ennyi lenne a végem?

Hol a film, mit ígértek?
A képek nem pörögnek,
állnak, mint kőszobor,
rút, de mégis csokor.

Mozdulatlan minden,
néznek engem végtelen.
Talapzatuk fénytelen,
Rajta írás: "Mindenem".

Ennyi lenne a Fátum?
Hol marad a formátum?
Hova lettél vén vetítő?
Nekem nem jár összegző?

Az alagút sincsen sehol,
ma mindenki sztrájkol?
Semmi pompa, semmi dicsfény?
Nem ezt mondtad Remény!

Mozit, ígértél, színházat,
enyém lehet a nagy pillanat!
Mézzel kented a halált,
Nem láttam a csapdát.

Tiéd lettem egészen,
bátran, és merészen,
s lám elvetted a főszerepet,
neked írom ezt a verset.


2018. május 4., péntek

Öröm

Öröm a Semmiben


Ölelésbe zársz végtelen,

miért mondod, Kedvesem?
Hazudsz, tiéd a pillanat,
Miért kell a hódolat?

Megtartasz minden percet,

miért mondod, keveset?
Uralsz, tiéd a szívem,
Miért kell a lelkem?


Szavakkal versz láncba,
Miért mondod, te drága? 
Átversz, tiéd az érzés,
Miért kell a sértés?

Csókkal kötsz untalan,
miért mondod, csíntalan?
Legyőzöl, tiéd mindenem,
Miért kell az értelem?

Ne felelj! Se most, se soha.

Nem lesz a sorsnak fintora.
Képzelgés csak a versem,
Nincs Öröm a Semmiben.