2017. február 23., csütörtök

Foglalt

Bérelt hely a Semmiben


Régi képek, ismerős arcok,

lefutottnak hitt harcok,
üdv újra a világom mélyén,
üdv nektek elmém közepén!

Azt hittem szabaddá lehetek,

mégis itt élnék veletek,
Visszafele visz már az élet,
lassan elhal az elmélet.

Illúzió csak a reménysugár,

csupán törékeny kártyavár,
 s futnék szanaszét szüntelen,
de hiányzik az értelem.

Elszaladt, itt hagyott egyedül,

így hát lelkem is kiürül,
kút lesz, mely üres, és végtelen,
van bérelt helyem a Semmiben.





2017. január 23., hétfő

Feltámadás

Vissza az elejére


Visszafordultam, mert küldtek,
azt mondták,  jobb ha megyek,
Nem érdekelt, nem kérdeztem,
kinek, mikor, mit vétettem.

Megyek, mert mennem kell,
azt mondták, nincs itt, csak el,
Az előre elfogyott, nincs számomra,
Menjek csak, ne nézzek hátra.

Futok, mert utánam jönnek,
nem hagynak a keserű könnyek,
Elhagynám, tartsd meg mindet,
Lábat, kezet, és a torz fejet.

Visszafordultam, mert hívnak,
kik bennem, nekem suttognak,
Égned kell, mondják, égned kell,
lobbanj, mint máglya csapj fel!

Hevesebben, mint maga az élet,
Lángolni kell, mindenek felett!
Fénynek kell lenned a sötétben,
Felizzani újra a Semmiben.





2017. január 3., kedd

Gondolkodtam (volna)

Hanyatt fekve kísértenek,
régi képek úsznak velem,
vannak amik még szépek,
de belesárgul az értelem.

Fotelben tespedve kergetnek,
nincs szabadulás semerre,
nem hagynak az emlékek,
de bánatot húznak szememre.

Erkélyen állva imbolyognak,
bilincset vernének lelkemre,
elvennék mi maradt zálognak,
de hiába várnak a semmire.

Sétálva néha lemaradnak,
messziről nézik a hátam,
tervet főznek, ma elrabolnak,
de áll még az én váram.

Hanyatt fekve kísértenek,
jönnének számra új szavak,
új szüleményei az értelemnek,
de még állnak régi falak.

Fotelben tespedve kergetnek,
nem hagynak szabadon zuhanni,
hiába kérdem nem felelnek,
de jó lenne végre gondolni.

Erkélyen állva imbolyognak,
letöröm a vasat magamról,
ha szabad leszek elhullnak,
de nem meséltek az uralomról.

Sétálva néha lemaradnak,
félnek majd követni lépteim,
mikor vége bánatnak,
de szürkék még szemeim.

2017. január 2., hétfő

Idő

Marokra fognám szavaim,
mégis szétcsúsznak ujjaim,
Összeszedném mi enyém volt,
de mint higany eliszkolt.

Apró cseppekre esve szalad,
csak a fémes kongás marad,
Nehéz volt minden pillanat,
mikor elvették az álmomat.

Marokra fognám szavaim,
mégis megvágták ujjaim,
Összeszedném mi marad nekem,
de porként tovalebben.

Elfújja a hideg, esti szél,
üres mit elmém tudni vél,
Kérdez minden pillanat,
kérem-e az álmukat.

Marokra fognám szavaim,
mégis eltörtek ujjaim.
Összeszedném mi lehet még enyém,
de eltűnnek az árny mélyén.

Merev tömbként zuhannak,
nem hallom mit mondanak.
Remélne az új pillanat,
hogy látom majd az álmomat.

2014. február 27., csütörtök

Én se hagyhatom ki

10 kérdés, ami kiborít egy irodalmárt


Érdeklődve olvastam a "10 kérdés, ami ..." című netes alkotásokat. Ezen felbuzdulva gondoltam én is írok egy ilyen kis memoárt.


1, Miért írsz verseket, novellákat, stb.?


Mert én így szeretek krumplit puceválni, és mert a Nap, Hold, Hubble együtt állás a szülinapomon ezt dobta ki nekem. Még véletlenül sem a világról alkotott véleményem, és az érzéseim kifejezése végett.


2, Neked is vannak korszakaid?

Vannak hát, csak titkolom őket, mert betegek szegénykék, és félek, hogy megfertőznek valakit, vagy engem. Ember húsz éves vagyok, honnan lennének korszakaim. Hmm, lehet hogy lopnom kéne néhányat Arany Jánostól neki úgyis sok van.

3, Verseid búsongósak, novelláid viccesek. Miért van ez?

Csak. A vers egy rövidebb, és ezért közvetlenebb műfaj, míg a novella kicsit hosszabb, így van lehetőség humorral álcázni a tényeket, és viccesen előadni a szomorú igazságot, hogy sokan nem gondolkodnak. (Lásd a kérdés maga...)

4, Hogy kell verset írni?

Leülsz egy tollal, és papírral, és vársz. Vársz, vársz, vársz még egy kicsit, és megjön az ihlet nevű hölgyemény, vagy férfi állat. Na jó, igazából ha érzed, hogy az agyad elborítja egy kékes színű köd akkor van ihleted, vagy beszívtál. A többi már csak verstani alap ismertek kérdése.

5, Tudnál nekem írni egy verset?

"Persze, miről?" kérdem én. "Rólam" jön a jól átgondolt válasz. Emberekről verset írni lehet, de sajnos igen nehéz semlegesnek lenni. Ígyis- úgyis az egyéni véleményem fogja tükrözni, és az nem biztos, hogy jó.

6, Miért nem adsz ki könyvet?

Sajnos kis hazánkban rohadt drága egy kötet megjelentetése, és kevesen támogatják a nem modern "művészetet". De ha neked kedves olvasó kedved támad támogatni kérlek adományod a következő ihlettel ad fel.

7, A verseid nem is modernek. Akkor most te nem kortárs vagy?

Rossz, hír de az vagyok, csak nem  tartozom az elvileg magas színvonalú modern költők közé, mert én még tanultam olyanokat, hogy rím, ritmus, szótagszám, és időmérték.
 
8,  Jók a verseid, de Arany János jobb nem?
 
De, csak némi kor , és zsenialitás különbség kettőnk között,. Az Ő javára jelzem.
 
9, Mikor szoktál verset írni?
 
Kizárólag ha hülye kérdéseket tesznek fel nekem, amúgy unalmas.
 
10, Mitől szerelmes egy vers?
 
Mondjuk attól, hogy a szerelmednek írod, vagy a sarki zöldségesnek választás szerint.

2014. február 21., péntek

From the battleground

Pray


I'm ready to die,
I'm ready to kill,
I'm ready to cry,
I'm ready to feel.

I'm ready to pray,
I'm ready to steel,
I'm ready to stay,
I'm ready to fear.

I'm ready to brave,
I'm ready to fall,
I'm ready to take,
I'm ready to love.

I'm ready to war!

Justice

Live, and death are only games,
which have a chance to you,
delay your problems,
and things to do.

Live is only a bad yoke,
which play with yourself,
and never help to took,
if you seen myself.

Death is only a peon behind,
serve under the knight,
who are made from might,
and never see day, and night.

You look, but never see,
'cause you are the knight,
and sink under the sea,
when never seen the night.

2014. február 10., hétfő

Ülve alvás, állva fekvés, és új bejegyzés...

Matek lecke

Kész van mindenki,
ide jöttünk zsibbadni.
Frontra fogjuk bajunk,
mégi kell, hogy nyomjuk.
Mert az élet nem pihen,
és nem lesz tehetelen,
csak erőnk nem elég,
telhetetlen a keserű Vég.
Elkészül idővel az ember,
ha csak hisz, és nem mer.
Egy kis szemtelenség kell,
hogy szembe menj a kerékkel.
Szállj ki egy kicsit innen,
és lazulj el ha embertelen,
és kegyetlen a sorsod,
és nem bírod el karod,
ha ólom már a fejed,
mert egy meg egy az négy ketted.


Fásul(ás)


Kasztanyeszta, és dobverő,
cimbalom, és erőmérő,
hangok, és akaratok húznak,
mind- mind téged akarnak,
széttépnének sok felé sokan,
nem hagynának meg magadnak.

Hegedű, és triangulum,
Üstdob, és ununoktium,
információk, és terhek keresnek,
hogy téged szólítsanak mesternek,
Itt az ideje, hogy megállni, és várni,
hátha sikerül egyszer gyökeret verni.